KYOKUSHINKAI

KANKU OSU! DO DOJO DOGI DOJO KUN BUDO, KRATATE 11 JELMONDAT

KYOKUSHINKAI

Ezt a nevet Sosai Masutatsu Oyama adta, az általa kifejlesztett karate stílusnak. Ennek Haramotoki kalligráfia mester – a Sosai barátja – alkotta meg összevont, három kanjiból (japán fogalmi jelből) álló kalligrafikus formáját, amit a karate gi, a karate ruha bal oldalán a szívünk fölött viselünk. Ez a Kyokushin Karate legismertebb szimbóluma.

 

KYOKU- jelentése: "legtávolabbi, végső"

SHIN- jelentése: "igazság, valóság" (belső, szívben lakó)

KAI- jelentése: "együtt, egyesülés, találkozás"

Összefoglalva: "Találkozás a végső igazsággal."

KANKU

A másik kyokushin szimbólum a Kanku. Ez a Kanku Dai kata kezdő – égvizsgáló – pozíciójának stilizált formája.
Az elvékonyodó csúcsok, az ujjak hegyei, az összetartást, a vastagabb oldalak a csuklót, az erőt, a középső kör a napot, a távoli célt, a végső igazságot - ami felé haladunk, de sohasem érjük el - szimbolizálják. Mindezt, az egységet és folyamatosságot jelentő kör veszi körül. Ezt a szimbólumot a karate kabát bal ujján viseljük.

OSU!

Ez a szót lehet leggyakrabban hallani edzésen, versenyen, edzőtáborban. Az edzések udvariassággal kezdődnek és végződnek. Ha belépünk a dojóba, ezzel a szóval köszöntjük a mestereket, a társakat, magát a termet és a terembe elhelyezett shindent, ami gyakran csak egy kyokushin zászlóból vagy egy a Sosait ábrázoló képből áll. Ha távozunk ugyan így járunk el. Edzés közben ezzel a szóval válaszolunk.
Oshi Shinobu! – OSU!

OSHI - Jelentése: "nyomni, hajtani".
SHINOBU – jelentése: "kiállni, elviselni - kitartani."


Összefoglalva: „Kitartani, míg van hajtóerő.”

Mindannyian ismerjük az érzést: Először a test mondja, hogy elég. De az elme még hajtja tovább a testet. Mikor az elme feladja, akkor a lélek azt mondja, hogy tovább… és mikor már a lélek is feladná, akkor a mester azt mondja, hogy… Yame!
Van egy japán mondás: "Három év a sziklákon - Seiko ju ne". Sosai Oyama azt mondta tanítványainak, hogy ha egy átlag embernek három évig kell kitartani, akkor egy karatékának tíz évig. Halála előtt nem sokkal új mottót adott a Kyokushin Szervezetnek: "Osu-No-Seishin" - soha ne add fel. Ez az Osu filozófiája.

-Ezerszer meghalni, hogy egyszer életben maradhass…

 

 

DO

Szó szerinti jelentése: út, ösvény. Nagyon sok szóösszetételben szerepel, mint pl. dojo, dogi, budo, stb. A kínai "Tao" szóból származik, ami szintén utat jelent. Átvitt értelemben művészet, életvitel.

 

DOJO

Szűkebb értelemben az a hely, ahol az edzéseket tartjuk. Jelentése: az "Út Helye". A buddhista szentélyekben azt a szobát, termet jelölik így, ahol a meditációkat végzik a szerzetesek. A karate dojo nem csak az edzés terme, hanem vérrel, izzadsággal, fájdalommal megszentelt hely ez. Az edzések kezdetén és végén rövid meditáció (mokuso) van. Ennek az a célja, hogy magunk mögött hagyjuk a napi gondokat és ráhangolódjunk az edzésre.

 


DOGI

A karate ruha a dogi, röviden gi. Mint ahogy a dojo sem csak az edzés terme, úgy a dogi sem egyszerű tréning-ruha, hanem az a ruha, amit a karatéka visel, a tökéletesség felé vezető úton. A dogit mindig tisztán kell tartani a szakadásokat meg kell varrni. Sosai Oyama azt mondta: "a foltozott ruha nem szégyellni való, de a szakad vagy piszkos már az." A gi kultikus része az öv – ami jelzi a karatéka, a karatésok társadalmában elfoglalt helyét. Lehet "színes" (fehér, narancssárga, kék, citromsárga, zöld, vagy barna) vagy fekete esetleg kivételes esetben bíbor.
A különböző harcművész stílusokban változhat ez a színrendszer. Az obit - a dogivel ellentétben - nem kell mosni. Az edzések folyamán válik kopottá, patinássá, ezzel tükrözi a karatéka / mester tapasztaltságát és azt, hogy mennyi időt tölt edzéssel. Minden budoka nagy becsben tartja.

DOJO KUN

A Dojo Kun-t, a Dojo Esküt Sosai Oyama írta, Eiji Yoshikawa, a legtekintélyesebb Musashi-életrajzíró segítségével. (Miyamato Musashi (1584-1645) híres kardművész, a Sosai példaképe volt.) Edzések végén a rangidős tanítvány vezetésével mondjuk el a Dojo Kunt.

DOJO KUN

FOGADJUK!

1. Rendületlenül edzeni fogjuk testünket és lelkünket.


2. A Budo igazi útját követjük, így fejlesztjük képességeinket.


3. Szilárdan törekedni fogunk önmagunk legyőzésére.


4. Megtartjuk az udvariasság szabályait, tiszteljük elöljáróinkat és a rangban feljebblevőket. Tartózkodunk az erőszaktól.


5. Követjük az emberiesség tanítását, soha nem feledjük az alázatosság igaz erényét.


6. Tiszteljük a bölcsességet és az erőt, nem keresünk más vágyakat.


7. Egész életünkben a Karate fegyelmével járjuk a Kyokushin útját.

Az 5. pont kultúrák, országok szerint változhat: "Követjük Istenünket"…"Követjük Isteneinket és Buddhát"… vagy "Követjük vallási vezetőnket"…

A Dojo Kun japánul

Nyomtatható formátum


BUDO, KARATE

Gyakori párbeszéd:

- Mit sportolsz?
- Karatézom.
- És milyen öves vagy?
- …

Ugye ismerős? A Karate, vagy más, Budo-"sport" nem egyszerűen sport, nem egyszerűen a küzdő technikák gyakorlását jelenti. Életforma, életfelfogás, életstílus, művészet és mozgáskultúra. A "karate" jelentése: "üres, fegyvertelen kéz", a "budo" – "a harcos útja" – a harcművészetek összefoglaló neve. Nem kizárólag a fegyvertelen művészeteket jelöli, hanem a hagyományos japán fegyveres művészeteket is, mint a Kendo, Iaido, Kobudo stb. Eredete a múlt ködébe vész. A legenda szerint, - amit a történészek is megerősíttek - egy buddhista szerzetes, Bohidharma, japán nevén Daruma, érkezett Indiából a kínai Chein-K’ang városba Kr.u. 500 körül. Célja az volt, hogy terjessze a Zen-Buddhista tanokat. Időnként ellátogatott Henan tartományba, a Shaolin kolostorba, tanítani az ottani szerzeteseket. Mint vándor szerzetes magas fokon értett a pusztakezes és az egyszerű fegyveres (pl. bot) harc művészetéhez. Ezt a tudását átadta a szerzeteseknek, mivel a rendszeres testmozgással a koncentráló képességük is javult. Innen terjedt el a harcművészet Kína más részeibe, majd Okinaván keresztül Japánba. Téren és időn át, terjedve megváltozott, több ágra szakadt, egyes ágai versenysporttá alakultak. Nincs olyan ország, ahol nem gyakorolnák a Budo valamely ágát. Az akciófilmeken keresztül betört a szórakoztató-iparba is.

 

Bodhidarma

A SOSAI TIZENEGY JELMONDATA

 

A harcművészet udvariassággal kezdődik és ér véget. Ezért legyünk mindig kellőképpen udvariasak.

A harcművészet olyan, mint a sziklamászás, megállás nélkül vezet az út fölfelé. Teljes elkötelezettséget igényel a feladat iránt.

Törekedjünk arra, hogy mindenben mi legyünk a kezdeményezők. A tettektől való óvakodás mindig önzésből vagy meggondolatlanságból ered.

A pénzt még a harcművészek sem tudják figyelmen kívül hagyni, de legyünk óvatosak, soha ne függjünk tőle!

A harcművészet a testtartásban összpontosul. Törekedjünk mindig a helyes testtartásra.

A harcművészet ezer nap elteltével veszi kezdetét, s tízezer napnyi edzés után válik tökéletessé.

A harcművészetben az önvizsgálat bölcsebbé tesz. A tetteinken való elmélkedést tekintsük mindig fejlődési lehetőségnek.

A harcművészet természete és célja univerzális. Minden egyes önző vágyat a kemény munka izzasztó tüzében kell elpusztítani.

A harcművészet egy pontból indul, s egy körben ér véget. Az egyes vonalak ebből az alapelvből erednek.

A harcművészet valódi lényegét a gyakorlat során ismerjük meg. Ezért tanuljuk meg, hogy soha ne féljünk az előttünk álló kihívásoktól.

Ne feledjük: a harcművészetben a magabiztosság és a hálás szív igazán komoly jutalomnak számít.


(Sosai Masutatsu Oyama)

oyana

Kyokushin induló (mp3)

Forrás:

Adámy István: Kyokushin Karate I.- II.
Howard Collins: Az Abszolút Karate - a Kyokushin alkalmazása
www.musashi.nl

 

SL

Módosítva: 2010-12-12